1. Az ötlet, és annak életképessége

A NetPincér.hu az internetes ételközvetítés piacára lépett be. Az alapítók, Perger Péter és Csontos Zoltán egyetemista éveik végén, 500 000 forint saját tőkéből, üzleti tervvel a zsebükben vágtak neki a feladatnak. Tudták, hogy szolgáltatásuk lassan, az internet terjedésével együtt fog elterjedni, így berendezkedtek arra, hogy több év kell a nyereségessé váláshoz, amin akkor az sem segített volna, ha befektetők támogatják a projektet, hiszen előbb magának a piacnak ki kellett alakulnia. Perger Péter: Mi jól láttuk ezt a piacot, és úgy gondoltuk, hogy ahhoz, hogy egy teljesen új értékesítési csatornát bevezessünk, vagy nem kell pénz, vagy Dáriusz kincse se lenne elég.

2. Az internet, mint értékesítési csatorna tesztelése

Márffy György – Bookline.hu

Akkora választéka nem volt senkinek, mint a Központi Antikváriumnak, és olyasmit kínáltunk, ami előtte nem létezett az interneten. Azt láttuk, hogy - lévén keresleti piac -, nagyon hamar elvitték a könyveket. Ezért elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne tovább növelni a kínálatot, és azonnal jött az ötlet, hogy vonjunk be más boltokat is – mesélte a könyvsorozat második részében Márffy György. A Bookline kezdetben csak antikvár könyveket értékesített, előbb saját készletről, majd miután látszott, hogy van rá igény, más boltok termékeinek bevonásával. Az új könyvek piacára csak ezután léptek be, de még mindig jóval hamarabb, mint a nagy könyvkereskedők.

3. Nem mindegy, hogy kivel

Minkó László – Hasznaltauto.hu

Szintén a nagyvállalatok (kiadók) árnyékában épült ki a Használtautó.hu. A ’90-es évek végén egy autós hirdetés általában egy képet és néhány sornyi szöveget tartalmazott, és ezért több ezer forintot kértek a nyomtatott lapok. A Használtautó a magánfelhasználóknak ingyenesen, a kereskedőknek havi díjakért (ez az ún. „listing” portálok általános üzleti modellje) kínálja a szolgáltatást, mellyel a kezdeti piacszerző fázis óta sokkal jobb ár-érték arányt kínált üzleti felhasználóinak, mint a kiadók, akik anno attól tartottak, hogy saját nyomtatott üzletüket kannibalizálná az internet, mint platform. Mára jól látszik, hogy a siker szinte előre borítékolható volt, a Használtautó alapítói mégis az egyik legfontosabb sikertényezőnek azt látják, hogy találkoztak, és együtt építették fel. Minkó László ötletgazda és a cég egyik alapítója így nyilatkozott: Árpinak volt egy üres irodahelyisége, bár nem volt jó gondolat csak azért egy társat szerezni, mert volt egy használaton kívüli irodája, de beigazolódott, hogy jobb egy jó üzletben társnak lenni, mint egy rosszban tulajdonosnak.

4. Hogyan fejlődjünk?

Vári Gergő – Profession.hu

Szintén a listing piacra lépett be a Profession.hu, azzal a fontos különbséggel, hogy a Profession.hu állásportál indulásakor már számos versenytárs kínált hasonló szolgáltatást. A konkurensek többnyire nagy kiadókkal a háttérben művelték tevékenységüket, míg Vári Gergő, a Profession.hu alapítója a jobmonitor.hu ingyenes álláshirdetési aggregátor oldal üzemeltetőjeként jött rá arra, hogy az álláshirdetésekben több pénz van, mint azok aggregálásában. A Profession.hu számos taktikát másképp alkalmazott a cég fejlesztésében, melyeket megismerhet a könyv első részében, de a legfontosabbat most eláruljuk: Gergő a siker zálogát első lépésben a szervezetfejlesztésben, azon belül is a bevételi láb többszörözésében látta. Mint elmondta: Először nem volt csapat, az egészet én menedzseltem, én jártam értékesíteni a legtöbbet. Először egy adminisztratív kolléganőt vettem fel a Jobmonitorhoz. Aztán érkezett egy értékesítő. Aztán még egy. Aztán még egy értékesítőt vettünk fel, és csak ez után jött irodavezető - így épültünk szép lassan

5. Kis fejlesztés vs. nagy fejlesztés?

Weiler Péter – Habostorta.hu

A Habostorta csoport az egyik legtanulságosabb történet abban a tekintetben, hogy a sok pénz nem sokat ér, ha még nincs piac és igazi ötlet. A kezdetben fölöslegesen elégetett pénzek után jóval óvatosabban működő cég többször is növekedési pályára állt, köszönhetően a Randivonal akvizíciójának vagy később a Brands.hu elindulásának. Weiler Péter, a cég mindenkori ügyvezetője őszintén nyilatkozott a gondolkodásmódjukról: Nagyon jellemző a Habostortára, hogy mindig deszkákból és szögekből raktuk össze a palotát. Egyedül a milgram volt kivétel, ott vettünk nagy szervereket, költöttünk rá sok pénzt, mert biztos nagy lesz - és általában ezek nem jönnek be. Amikor deszkákból eszkábáltunk valamit, és már látszott, hogy úszik a vízen, akkor inkább lecserélgettük.

6. Nyílt forráskódú vagy egyedi fejlesztés?

Valner Szabolcs – Vatera alapító

A Habostorta mellett az egykori Vatera-alapító, mára sorozatos internetes vállalkozó Valner Szabolcs is egyre jobb tapasztalatokról számol be az open source (nyílt forráskódú technológiák terén. Igaz ugyan, hogy a Vatera fejlesztésekor még nem, de ma egyre gyakrabban alkalmazza piactesztelésre, szolgáltatás fejlesztésre: Már akkor is látszott, hogy gyorsan olcsót építeni jobb megoldás, mint jót lassan és drágán. A világ egyértelműen abba az irányba ment el, hogy az open source technológiákkal nagyon könnyen lehet végre nagyon gyorsan jót építeni – egy fős IT „csapatokkal” is. A témáról és a sikerkritériumokról Valner Szabolcs egy 20 perces videointerjúban bővebben is nyilatkozott, amelyet itt tekinthet meg.

7. Bizalomépítés, mint marketingeszköz

Várkonyi Balázs – Extreme Digital

Az Extreme Digital mára 14 milliárd forintos forgalommal büszkélkedhet, melyet e-keres-kedelemi felületének és országos bolthálózatának köszönhet. Az egyik alapító, Várkonyi Balázs a Digitális Sikertörténetek 2. részében elárulta, hogy fontos horderejű döntés volt az első bevásárlóközpontos boltnyitás: A Mammut volt az áttörés az életünkben: Magyarországon először jelent meg ugyanis internetes áruház offline. Az első két kis bolt semmi nem volt, számtalan kis cég csinált hasonlót, de az, hogy közel ötszáz négyzetméteren megjelentünk internetes üzletként, az az egész piacot átmozgatta. Nagyon fontos lépés volt ez a vevők bizalmának a kivívásában.

8. Megkülönböztetés

Kaprinay Zoltán – Heller Gábor Bónusz Brigád

Számos, bizalomépítő taktikát alkalmaz a Bónusz Brigád is felhasználói számára. Ilyen például a 100% garancia, melyben ha a vevő nem azt kapta, amit várt, és jelzi azt a Bónusz Brigád felé, jóváírják a vételárat. Teszi mindezt úgy, hogy a szolgáltatást a weboldal csak közvetíti, nem nyújtja, mégis fontosnak érzi, hogy vásárlói elégedettek legyenek.

Kaprinay Zoltán társalapító szerint egy másik megkülönböztető tényező a kupon helyetti bónusz szó használatára való átállás volt. Addigra már 80 szereplő volt a piacon és a kupon szó erodálódott. Heller Gábor társalapító így emlékszik erre vissza: Zoli kíméletlen rámenősségének köszönhetően sikerült áthangolni az egész szakmai sajtó szóhasználatát. Nem hagyunk jóvá olyan interjúszöveget, ahol a szegmensről nem úgy írnak, hogy „bónuszos/kuponos”.

9. SEO mindenekelőtt?

Varga Zoltán – Szallas.hu

Több olyan iparág van, amelyben a keresőoptimalizálás és a keresőmarketing a legerősebb marketing eszköz. A turisztika ilyen, a szállásfoglalás elképzelhetetlen Google organikus és fizetett találatok nélkül, azt is figyelembe véve, hogy számos komolyabban pozícionált szálloda erős márkát is épít(ett) magának. A szallas.hu alapítói korábbi munkáik során erre figyeltek fel, és ez adta az alapját egy kezdetben meglehetősen bonyolult építkezésnek. Varga Zoltán alapító: Körülbelül 20 domainnel indultunk el, közben a háttérben a Szállásgurun szépen összegyűlt az a nagyjából 300 szálláshely. Ezen mind a 20 város ajánlatai elérhetőek voltak. Addig volt nagyon nehéz, amíg el nem értük a 6-700 szálláshelyet. Utána viszont jött a siker, a szállodák megosztották egymás között az információt… Azt mondták: ők sok vendéget szállítanak, érdemes velük foglalkozni.

10.Kutatás-fejlesztés

Dr. Vinnai Balázs – IND

A banki szoftverfejlesztésre szakosodott, Miskolcról indult és máig ottani bázissal működő IND több mint 200 főt foglalkoztat. Ebből 25-30 fő belső innovációval foglalkozik, évente 1,8 millió €-t (félmilliárd forint!) termékfejlesztésre, kutatásra költenek, amely az IND árbevételének kb. 20%-a. A kutatás-fejlesztést Dr. Vinnai Balázs társalapító befektetésként éli meg. A Digitális sikertörténetek könyv első részében elmondta: mi úgy érezzük, jól elkaptuk a lehetőséget, és a konkurenciánál mindez hiányzik. Így viszont addig kell ütnünk a vasat, amíg előnyben vagyunk. Amikor egy német cégnek prezentálunk, megdöbbentő a különbség, annyira élesen, jól látható egy banki menedzser számára is, hogy nem lehet vitatni az előnyünket.

Miből csinálhat MÉG pénzt egy tartalomszolgáltató (Portfolio.hu), hogyan lesz jövedelmező egy ingyenes szolgáltatás (sxc.hu), mi az a maximum stratégia? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphat választ, ha végigolvassa a Digitális Sikertörténetek könyvsorozat 1-2. részét, mely limitált példányszámban még elérhető a http://dunder.hu/digitalis-sikertortenetek/ címen.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!