Nem látszik lényeges változás a fizetési határidők tekintetében: 2018-ben, a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak, csakúgy, mint egy évvel korábban. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 30 nap, ami 10 nappal marad el az üzleti ügyfelek számára kiállított számlákétól (40 nap). Magyarországon némileg hosszabbak a fizetési határidők, mint a kelet-európai átlag (35 nap).

2018-ban a számlák 19%-át fizették késedelmesen – hasonlóan a tavalyi arányhoz, ami megegyezik a kelet-európai átlaggal. Ha az elmúlt évek trendjeit szemléljük, egyértelmű javulás látható a magyarok fizetési szokásaiban, ugyanis 2014-ben a számlák 74%-át fizették ki időben, míg 21%-ot késedelmesen.

A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a tavaly mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ami 2014-hez képest viszont jelentős, 2 százalékpontos javulást mutat.

Körbetartozás

A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak a magánszemély és a vállalati ügyfelek esetében. A vállalati szektor számára értékesítő piaci szereplők ügyfelei a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a körbetartozást (54%), a beszállítói hitelek használatát (50%), illetve a csődöt (46%) említették; míg a nemfizető magánszemélyek 60%-a hivatkozott pénzügyi problémákra és 45%-uk teljes fizetésképtelenségre. A szándékos nemfizetést a megkérdezett vállalatok céges ügyfelek esetében 28%-ban említették, míg magánszemély ügyfelek esetében 40% találkozott a problémával. Ebbe az arányba a szándékos csalás mellett az elégedetlenség vagy a számla jogosságának megkérdőjelezése is beletartozik.

Agárdi Marianna, az EOS Faktor Zrt. fedezetlen követeléskezelési szerint: „Az idei kutatásból láthatjuk, hogy stabilizálódott a magyar ügyfelek pozitív fizetési magatartása. Ennek ellenére a szándékos nemfizetés aránya továbbra is meglehetősen magas. Az ilyen adósságok behajtása a vállalatok belső követeléskezelő módszereivel és lehetőségeivel kevésbé hatékony, így ilyen esetekben sokat segíthet egy külső, professzionális kintlévőség-kezelő partner bevonása. Külső partnert minden második (48%) megkérdezett magyar vállalat alkalmaz" – mondta el a szakember.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!