Urániumot a netről!

Urániumot a netről!
A világhálón nem érdemes belemenni az árversenybe. Az élményszerű vásárlás kialakítása és a közösségek felépítése – bár több odafigyelést igényel, mint az árral hódítani –, de sokkal kifizetődőbb.

Az online kereskedelemről igen részletesen, számos hazai és külföldi szakértő beszél majd az Internet Hungary konferencián szeptember 26-27-én Siófokon.

Témánk lesznek többek közt az is, hogy milyen klaszterekbe sorolhatóak a vásárlók szokások és igények szerint? Hogyan változik a digitális világ miatt az offline és online vásárlási magatartás?

Ha egy felületes pillantást vetünk az online kereskedelem nagybani nemzetközi állására, akkor úgy tűnik, hogy a piac már betelt. Óriási mamutok uralják a terepet: mind az Amazon, mind az Alibaba-Aliexpress páros dollármilliárdos forgalmú gigacéggé vált. Sőt, az előbbinek a német oldala már Magyarországra is ingyen szállít.
E mamutok netes áruházaiban a fridzsidertől a divatcikkeken át a radioaktív urániumig mindent kapni. Ez utóbbi nem vicc: sőt, az Amazonon a vásárláskor az oldal automatikusan felajánlja, hogy vegyünk egy Geiger számlálót is.

A kép azonban csalóka: a nemzetközi trendek épp azt mutatják, hogy még nagyon is van hely a piacon. Az új sikeres oldalak ugyanis világszerte gombamód szaporodnak. Kifejezetten népszerűek azok a helyek, amik egyetlen, akár egészen szűk árucikk-csoportokra, területre specializálódtak: ezek ugyanis olyan közösséget tudnak építeni, ahol a hasonló érdeklődési körrel bíró emberek megtalálják egymást.

A lakberendezéssel és az otthoni dekorációval foglalkozó Houzz bolt a saját felületén például egy netes magazint is működtet: vannak sztárinterjúk, amikben hírességek beszélnek az otthonaikról, és akadnak tanácsadó cikkek is, amik az olvasót lakberendezési tippekkel látják el. Az oldalukon pedig a felhasználók meg is oszthatják a gondolataikat: a kertészet szerelmeseinek például külön fóruma van.

Mint látható, fontos, hogy a felhasználó ne csak azért menjen a webes boltunkba, mert könnyű vásárolni és mert alacsony az ár. Az utóbbi egyébként is egy tévút: fölösleges belebonyolódni egy kéretlen árversenybe, ahol az Amazonhoz hasonló óriási multikkal – akiknél az árakat folyamatosan, naponta akár több ezerszer, teljesen automatikusan algoritmusok optimalizálják – egyébként is nehéz tartani a lépést. A beszerzési mennyiségek adta árelőnyről nem is beszélve. Ám sajnos az árverseny elkerülése egy olyan tanács, amit itthon kevesen fogadnak meg. Beszédes, hogy tavaly az online kereskedelemmel foglalkozó cégek csaknem 30 százaléka veszteségesen zárta az évet. Sajnos többen is úgy jártak, mint például a Mabyt.hu Kft., akik miután április közepe óta sorra elmaradtak az áruk kiszállításával, megszüntették a működést.

A probléma gyökere, hogy a növekvő igények miatt minden nagy oldal kénytelen bővíteni, viszont a növekvő költségeik ellenére nem mernek hozzányúlni az árakhoz. Sőt azt hiszik, hogy a versenytársakat csak akkor tudják legyűrni, ha olcsóak maradnak, ezért a szállítási díjakat is lenyomják, adott értékhatár fölött pedig már teljesen ingyen viszik ki a megrendelt termékeket.

Pedig külföldi példák is bizonyítják, hogy a vevőkért folytatott harcot másképp is meg lehet nyerni. Ott van például a StitchFix esete.

Az amerikai cég egy  ötletes gondolattal állt elő: az oldal látogatója megadja, hogy milyen stílus érdekli és milyen árban szokott ruhákat venni, majd a címére teljesen ingyen kiküldenek öt ruhát. A felhasználó dönti el, hogy mi az, amit megtart és kifizet és mi az, amit inkább visszaküld. A válogatásaik alapján a cég egyre jobban kiismeri a vásárlókat, a kínálatot pedig ennek megfelelően személyre szabják. Ez az üzleti modell annyira bevált, hogy mára több hasonló oldal is indult. Például ilyen a Dia & Co. is.

Ami a magyar helyzetet illeti, nem csak az árversenyről szól ma a piac. Először is az online kereskedő cégek aránya a teljes hazai kiskereskedelmen belül a 2013-as 5 százalékról például mostanra 6,8 százalékra emelkedett. Az Unió és a magyar kormányzat pedig igyekszik feljebb tornászni ezt a számot: főként ezért indították el a Modern Vállalkozások Programját. Ennek keretében infokommunikációs technológia tanácsadók segítenek a megfelelő fejlesztési stratégia kidolgozásában és az online jelenlét megerősítésében, azután, hogy megvizsgálták többek közt az érintett cégek hardver és szoftvereszközeit, valamint az adatvédelmi és egyéb IT szabályozásait.

Aki viszont mostanában indulna el az online kereskedelem területén annak azonban érdemes tudnia, hogy itthon a virtuális térben a műszaki, a számítástechnikai eszközök, illetve a könyvek és a ruházati cikkek fogynak a legjobban. Bár újabban egyre többen vesznek élelmiszert, baba-mama termékeket, valamint háztartási és drogéria cikkeket is. De persze az egyediség, a különlegesség, vagy legalább a megközelítés újszerűsége már óhatatlan, ha valaki a mintegy ötezer hazai webáruház után az „ötezer egyediket” szeretné megnyitni, vagy akár csak egy minimális forgalmú webshopot magasabb szintre fejleszteni.
A hazai szereplőket azért – többek közt – támogatja egyelőre az a tény, hogy az Amazonnak például vannak olyan partnerei, akik nem szállítanak Magyarországra.

Vélhetően azért, mert sok csomag eltűnik a szállítás közben. A kínai Aliexpress csomagok pedig jellemzően 3-4 hét alatt érnek ide a megrendelés után és a kínai garanciát is igen macerás érvényesíteni, hiszen mondjuk a sencseni feladónak még Európában sincsen lerakata, nemhogy Magyarországon. Az persze már más kérdés, hogy a cseh, lengyel, szlovák és román nagy webshopok agresszív piacszerzése folytatódik Magyarországon – de ez már egy másik cikk témája lehet.
Az online kereskedelemről igen részletesen, számos hazai és külföldi szakértő beszél majd az Internet Hungary konferencián szeptember 26-27-én Siófokon.

Témánk lesznek többek közt az is, hogy milyen klaszterekbe sorolhatóak a vásárlók szokások és igények szerint? Hogyan változik a digitális világ miatt az offline és online vásárlási magatartás?

Ha egy felületes pillantást vetünk az online kereskedelem nagybani nemzetközi állására, akkor úgy tűnik, hogy a piac már betelt. Óriási mamutok uralják a terepet: mind az Amazon, mind az Alibaba-Aliexpress páros dollármilliárdos forgalmú gigacéggé vált. Sőt, az előbbinek a német oldala már Magyarországra is ingyen szállít.E mamutok netes áruházaiban a fridzsidertől a divatcikkeken át a radioaktív urániumig mindent kapni. Ez utóbbi nem vicc: sőt, az Amazonon a vásárláskor az oldal automatikusan felajánlja, hogy vegyünk egy Geiger számlálót is.

A kép azonban csalóka: a nemzetközi trendek épp azt mutatják, hogy még nagyon is van hely a piacon. Az új sikeres oldalak ugyanis világszerte gombamód szaporodnak. Kifejezetten népszerűek azok a helyek, amik egyetlen, akár egészen szűk árucikk-csoportokra, területre specializálódtak: ezek ugyanis olyan közösséget tudnak építeni, ahol a hasonló érdeklődési körrel bíró emberek megtalálják egymást.

A lakberendezéssel és az otthoni dekorációval foglalkozó Houzz bolt a saját felületén például egy netes magazint is működtet: vannak sztárinterjúk, amikben hírességek beszélnek az otthonaikról, és akadnak tanácsadó cikkek is, amik az olvasót lakberendezési tippekkel látják el. Az oldalukon pedig a felhasználók meg is oszthatják a gondolataikat: a kertészet szerelmeseinek például külön fóruma van.

Mint látható, fontos, hogy a felhasználó ne csak azért menjen a webes boltunkba, mert könnyű vásárolni és mert alacsony az ár. Az utóbbi egyébként is egy tévút: fölösleges belebonyolódni egy kéretlen árversenybe, ahol az Amazonhoz hasonló óriási multikkal – akiknél az árakat folyamatosan, naponta akár több ezerszer, teljesen automatikusan algoritmusok optimalizálják – egyébként is nehéz tartani a lépést. A beszerzési mennyiségek adta árelőnyről nem is beszélve. Ám sajnos az árverseny elkerülése egy olyan tanács, amit itthon kevesen fogadnak meg. Beszédes, hogy tavaly az online kereskedelemmel foglalkozó cégek csaknem 30 százaléka veszteségesen zárta az évet. Sajnos többen is úgy jártak, mint például a Mabyt.hu Kft., akik miután április közepe óta sorra elmaradtak az áruk kiszállításával, megszüntették a működést.

A probléma gyökere, hogy a növekvő igények miatt minden nagy oldal kénytelen bővíteni, viszont a növekvő költségeik ellenére nem mernek hozzányúlni az árakhoz. Sőt azt hiszik, hogy a versenytársakat csak akkor tudják legyűrni, ha olcsóak maradnak, ezért a szállítási díjakat is lenyomják, adott értékhatár fölött pedig már teljesen ingyen viszik ki a megrendelt termékeket.

Pedig külföldi példák is bizonyítják, hogy a vevőkért folytatott harcot másképp is meg lehet nyerni. Ott van például a StitchFix esete.

Az amerikai cég egy  ötletes gondolattal állt elő: az oldal látogatója megadja, hogy milyen stílus érdekli és milyen árban szokott ruhákat venni, majd a címére teljesen ingyen kiküldenek öt ruhát. A felhasználó dönti el, hogy mi az, amit megtart és kifizet és mi az, amit inkább visszaküld. A válogatásaik alapján a cég egyre jobban kiismeri a vásárlókat, a kínálatot pedig ennek megfelelően személyre szabják. Ez az üzleti modell annyira bevált, hogy mára több hasonló oldal is indult. Például ilyen a Dia & Co. is.

Ami a magyar helyzetet illeti, nem csak az árversenyről szól ma a piac. Először is az online kereskedő cégek aránya a teljes hazai kiskereskedelmen belül a 2013-as 5 százalékról például mostanra 6,8 százalékra emelkedett. Az Unió és a magyar kormányzat pedig igyekszik feljebb tornászni ezt a számot: főként ezért indították el a Modern Vállalkozások Programját. Ennek keretében infokommunikációs technológia tanácsadók segítenek a megfelelő fejlesztési stratégia kidolgozásában és az online jelenlét megerősítésében, azután, hogy megvizsgálták többek közt az érintett cégek hardver és szoftvereszközeit, valamint az adatvédelmi és egyéb IT szabályozásait.

Aki viszont mostanában indulna el az online kereskedelem területén annak azonban érdemes tudnia, hogy itthon a virtuális térben a műszaki, a számítástechnikai eszközök, illetve a könyvek és a ruházati cikkek fogynak a legjobban. Bár újabban egyre többen vesznek élelmiszert, baba-mama termékeket, valamint háztartási és drogéria cikkeket is. De persze az egyediség, a különlegesség, vagy legalább a megközelítés újszerűsége már óhatatlan, ha valaki a mintegy ötezer hazai webáruház után az „ötezer egyediket” szeretné megnyitni, vagy akár csak egy minimális forgalmú webshopot magasabb szintre fejleszteni.A hazai szereplőket azért – többek közt – támogatja egyelőre az a tény, hogy az Amazonnak például vannak olyan partnerei, akik nem szállítanak Magyarországra.

Vélhetően azért, mert sok csomag eltűnik a szállítás közben. A kínai Aliexpress csomagok pedig jellemzően 3-4 hét alatt érnek ide a megrendelés után és a kínai garanciát is igen macerás érvényesíteni, hiszen mondjuk a sencseni feladónak még Európában sincsen lerakata, nemhogy Magyarországon. Az persze már más kérdés, hogy a cseh, lengyel, szlovák és román nagy webshopok agresszív piacszerzése folytatódik Magyarországon – de ez már egy másik cikk témája lehet.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...