TRENDEK ÉS TRÜKKÖK A KEDVEZMÉNYOLDALAKON

Bizonyos ajánlatok, például a wellness hétvégék, jóval drágábbak lettek a kedvezményoldalakon, hogy a szolgáltatók ne veszítsenek az ügyleten. A több tucatnyi ismertebb kedvezményoldal közül azonban néhány tisztességtelen eszközökkel próbál kitűnni, ami rombolja az amúgy szerethető közösségi vásárlás iránti fogyasztói bizalmat.

A magyar ember szeret vásárolni, de csak akkor, ha úgy érzi, „tuti üzletet” fogott ki. Nem kell azonban rakétatudósnak lenni ahhoz, hogy feltűnjön számos különösen érdekes tendencia a kedvezményoldalakon.

Tavaly még tucatszám akadtak olyan hétvégi szállásajánlatok a kedvezményoldalakon, amelyek 30-40 ezer forint helyett 15-20 ezerért adták a hétvégi feltöltődést. A hoteltulajdonosok azonban hamar rájöttek: ez, a csak szállást tartalmazó alapcsomag értékesítése, nekik egyáltalán nem jó üzlet. Azon túl, hogy a nyomott árak még szezonon kívül is rombolhatják a piacot, a teljes árat fizető vendégek igencsak furcsán néznek a nejlonszatyros, kopottas öltözékű, vagy épp a zsebpénzből élő, bulizós fiatal vendégekre.

E helyett ma már inkább így szól az ajánlat: wellness hétvége, csoki-masszázzsal, gyertyafényes vacsorával, fürdőbelépőkkel és szervezett lovaglással 100 ezer helyett csak 50 ezer forint. Az egyedileg összeállított csomagajánlatok varázserejével a szállásadók lassan visszacsempészik a nyereségességet az ügyletekbe, illetve legalább is effektíve veszteséget nem vállalnak be. Kis Ervin Egon, a SzEK.org (Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért) elnöke szerint természetesen nincsen szó átverésről, hiszen jóval több szolgáltatást kap a vevő. Az már más kérdés, hogy az extra szolgáltatások eredeti árát hogyan kalkulálják, illetve, hogy mennyivel több a nyereség (vagy épp kevesebb a veszteség) a csomagajánlatokon. Nem is szólva arról, hogy a vendég is jobb kiszolgálást kap, esetleg szívesebben tér vissza. Ez utóbbi Madar Norbert, a GKIeNET elemzője szerint egyelőre egyáltalán nem jellemző. Bár a szájmarketing és a márkaépítés hosszú távon hozhat hasznot, rövid távon elhanyagolható, néhány százalék csupán a teljes áron visszatérő vendégek aránya. Legyen az szállás, vagy más kedvezményes ajánlat.



Mikor kuponozunk?

Igaz az is, ahogyan tanulnak a piaci szereplők, a kuponok beválthatóságát is egyre inkább korlátozzák. A főbb szezonokban, illetve a népszerű, teltházzal kecsegtető hosszú hétvégéken nem lehet kedvezménykuponnal érkezni.  Szerencsére az is változott az elmúlt két évben, hogy a bónuszos/kuponos vendéget megbecsülik, illetve egyenrangúnak tekintik a többi vevővel. Hamar kiderül ugyanis, ha nem így tesznek. A közösségi oldalakon eleinte sok volt a panasz, azonnal tudott mindenki a problémás ügyekről. Így a kupont kínálók is belátták, nem érdemes hátrányosan megkülönböztetni a vendéget, mert a szálló, a szolgáltatás jó hírén esik csorba. Ez pedig nyilvánvalóan kontraproduktív. (A GKIeNET adatai szerint az összes kedvezményes ajánlat értékesítésében 23-26 százalékot tesz ki a szállásajánlat, amelyek összértéke tavaly mintegy egymilliárd forint volt, 2012 első öt hónapjában pedig 562 millió forint, természetesen a kedvezményes áron számolva.)

Turizmus olcsón?
A turisztikai szegmensben azt tartják a szakértők a legnagyobb veszélynek, hogy a közösségi vásárló oldalak rombolják a piacot. Ha egy vidéki, nem túl népszerű turistacélponton három közül egy szálló akciózni kezd, akkor másik két konkurense is kénytelen egyetlen fillér haszon nélkül adni szobáit. Ráadásul a legközelebbi látogatáskor, vagy a magasabb (értsd reális) áron érkező vendégek esetén sem igazán lehet megmagyarázni, hogy az egykor 10 ezerért kínált szoba most miért kerül 25 ezer forintba éjszakánként. Kis Ervin Egon szerint ilyenkor gyakorlatilag kannibalizálják saját üzletüket a szállodások. Minderre ráerősít az is, hogy egyes rossz helyen felépült, túl nagy szállók kihasználtsága kritikán aluli, a bank pedig vagy szorongatja a tulajdonost, vagy már el is vette tőle a szállót.

Hasonló folyamatokra figyelmeztet Deák Imre, a Danubius Nyrt. vezérigazgatója is: szerinte kulcskérdés, hogy a hotelek megtanulják okosan használni a kuponokat, és csak olyan időpontokon engedjék be az olcsó vendégeket, amikor amúgy szinte lehetetlen vendéget találni. Ilyenek például a gyenge január-februári hónapok, vagy azok a hétköznapok, amikor üzleti vendégek, konferenciák és rendezvények sincsenek, de a szállók fix üzemeltetési költségei ugyanúgy jelentkeznek.

A kialakulatlan szakma további nagy rákfenéje jelenleg, hogy boldog boldogtalan indíthat (és tucatszám indított is egy-másfél éve) bónuszos/kuponos oldalakat. Sajnos, ahogy ez lenni szokott, a „szürkezónában” elharapózott a trükközés. A magyar vállalkozó igen kreatív, a kis oldalak közül néhány a legkülönfélébb módokon rombolja a bónuszozás imázsát.

A legújabb trendek egyike, hogy a valósnál sokkal több vásárlót generál az oldal üzemeltetője. Egy drága, egymillió helyett félmillióért kínált mellplasztikai ajánlatból például gyanúsan gyorsan, pár nap alatt adtak el 60 darabot. A szolgáltatás ajánló orvos kétségbe is esett, rögtön kollégáktól kért segítséget, próbált felkészülni a rohamra. Az azonban elmaradt, a hatvanból mindössze öten jelentkeztek be műétre. Az oldal feltehetően ezzel a trükkel akarta vásárlásra bírni az embereket, illetve kimutatott bevételét növelni, így a nagy szereplők közé bekerülni.