Pia, kutyakaja, pacsulik és chips – 60 milliárdért

Pia, kutyakaja, pacsulik és chips – 60 milliárdért
Amíg csak 5,2% az e-kereskedelem aránya, addig mindenhol lehet nőni; ám míg pár éve a ruházat, manapság az FMCG webes kereskedelme nő elképesztő sebességgel – mondja Pintér Róbet, az eNET kutatásvezetője.

 

Pintér Róberttel az idei Internet Hungary konferencián szeptember 26-án este találkozhatnak a Kereskedelem szekcióban. Előadásának címe: FMCG matek

– Az Internet Hungary konferencián is ezt a kérdést tesszük fel az Ön szekciójában, így én is ezzel kezdeném: mi lehet a gond az FMCG szektorral, hogy nehezebben jönnek az online térbe? Sokat kell hirdetni? Nehezen megy a folyamatos, gyors házhoz-szállítás?
– Először is fontos tisztázni, hogy mi mit értünk az eNET-nél az e-kiskereskedelmi kutatásainkban FMCG szektor alatt. Ide soroljuk a következő szegmenseket: alkohol, kávé és dohánykellék; állateledel és állattartás, baba-mama termékek, drogéria és háztartási cikkek, élelmiszer a háztartásnak (tehát a meleg ételeket nem), valamint szépségápolás, kozmetikumok termékcsoportjait. Magyarán ez egy igen széles spektrum, így nem lehet általánosságban azt mondani, hogy ez vagy az lenne mindenhol a gond.

– Mi szokott lenni a nagy kihívás az online FMCG eladásokban?
– Az FMCG szektor sokszor speciális logisztikai folyamatokat igényel, ami különösen jellemző a friss árura és a hűtést igénylő termékekre. Kihívást jelent a termékek összekészítése, szállítása, időre történő kiszállítása is, ami sok esetben saját kocsikat és futárokat igényel. Közben a megrendelőket kiszolgáló raktár és a normál bolthelyiség sem feltétlenül különül egy egymástól. Bizalmatlanságot szülhet az elején, hogy nem a vásárló válogathatja össze magának a terméket. Végül pedig ott van a helyettesítő termékek kérdése: ha a boltban nem kapok valamit, akkor személyesen el tudom dönteni, hogy későbbre halasztom annak a bizonyos dolognak a megvásárlását vagy muszáj vennem egy hasonlót – online rendelésnél viszont ez nem ilyen egyszerű.

– Mekkora ma az FMCG szektor forgalma a teljes hazai e-kereskedelemben?
– A teljes FMCG szektor – ami az előbb említett részekből áll – 2016-ban a teljes hazai e-kiskereskedelmi forgalom 14,4%-át adta. Ez kicsit több, mint 60 milliárd forintos forgalmat jelent.

– Külföldön hol és mennyiben más ez az arány, mennyire más a hozzáállás a kereskedők és a fogyasztók részéről?
– Magyarországon 2015-ről 2016-ra 18%-kal nőtt az FMCG szektor online forgalma.
Ázsiában, főként Kínában és Dél-Koreában ennél jóval nagyobb növekedés volt tapasztalható. Kínában 53%-kal, Dél-Koreában 40%-kal nőtt 2015-höz képest az FMCG termékek online piaca. (Ezek az adatok a Kantar WorldPanel idén publikált felméréséből származnak – a szerk.) Persze mindez összefügg egy adott országban az urbanizáció mértékével, a bolthálózatok fejlettségével, azaz elérhetőségével, a versennyel, az internet és mobil penetrációval, a vásárlási szokásokkal és a bizalom szintjével. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy például tényleg azt kapom, amit online rendelek, még a friss árukból is, azaz például zöldségből, gyümölcsből, tejtermékekből és húsárukból. Végül ahhoz, hogy az FMCG online is vonzó legyen – mint említettem – hatékony logisztika is kell, amit nagy kihívás jól megszervezni.

– Ezek után mondhatjuk-e, hogy a legnagyobb kihasználatlan e-kereskedelmi potenciál az FMCG területén van?
– Ez nem teljesen igaz a teljes FMCG-re, tehát minden korábban említett szegmensre. Az egyes részterületek mérete eléggé eltérő és a növekedés is eltérő időzítéssel indult be, vagy épp fog majd beindulni. A drogéria és háztartási cikkek online értékesítése például csak az elmúlt 1-2 évben lódult neki igazán, az élelmiszerek kapcsán pedig pár évvel korábban – a Tesco piacra lépésével – indult meg a versengés, bár korábban is voltak innovatív szereplők, mint mondjuk a GRoby. Összességében szerintem azért az FMCG online értékesítésében élénkülni fog a verseny a jövőben.

– Ön, mint magánember vesz FMCG termékeket online rendszeresen?
– Ahogy a magyar háztartások túlnyomó többségében, úgy nálunk is nő a főbevásárló, a feleségem. Ugyan felbujtottam már, hogy rendeljünk online FMCG dolgokat is, ki is próbáltuk, tetszett is neki, de végül maradt a boltban való vásárlásnál, mert az egyszerűbb, mint a futárt lesni. De látni kell, hogy az unalmas és nehéz, cipekedést igénylő dolgok beszerzése, amiknek nem élmény a megvásárlása, sokaknál átcsúszik az online felé, főleg a fővárosban.

-- A futár lesz a „kapcsolódási pont” az e-kereskedőknél, egy FMCG áruháznak az embereire milyen ráhatása van? A futárok pedig jellemzően kapkodnak, leterheltek és/vagy flegmák, udvariatlanok. Ez minősíti az áruházakat. Tudnak-e a webshopok hatni erre, normális kiszállítást szervezni?
– Az, hogy a futár a(z egyik) „kapcsolódási pont”, már ma is igaz. A futár a webáruház arca, ő képviseli az adott webáruházat. Az, hogy milyen termékeket értékesítő webáruházból történik a kiszállítás, a futár szempontjából szerintem majdnem mindegy, de a webáruháznak meghatározó, hogy ki szállítja ki a terméket, mert vele találkozik a vevő és vele azonosítja a boltot is, akkor is, ha csak alvállalkozóról van szó.

– Hogyan lehet ezt a kihívást jól kezelni?
– Egy futár legyen pontos, segítőkész (pl. segítsen bevinni a csomagokat a lakásba, ha szükséges), elérhető és legyen megfelelő a megjelenése is, legyen bizalomgerjesztő. Az FMCG-nél ez még hangsúlyosabb – sokan beengedik a futárt a lakásukba, aki akár bepakolni is segít a termékeket. Az FMCG esetében részben emiatt a különleges helyzet miatt, részben egyes áruk specialitásai miatt (például a folyamatos hűtési kör biztosítása) sokan saját futárokkal és kocsikkal dolgoznak. Ez ugyan költséges az induláskor, de később meghálálja a befektetett energiát, ha jó szabályok mentén, jó rendszert raknak össze.

– Életszerű-e, hogy csomagautomatába kérek FMCG terméket, azaz összerakom a munkahelyről és hazafélé csak beugrok érte?
– Az FMCG-n belül szerintem csak néhány kategóriánál valósítható meg jelenleg, hogy csomagautomatában vegyem át. Ennél a kérdésnél viszont különösen fontos, hogy az FMCG termékek nem egyenlők az élelmiszerekkel. De csak idő kérdése, hogy legyenek hűthető csomagautomaták – Amerikában már ezzel is kísérleteznek. Addig pedig nem rendelünk ilyen termékeket csomagautomatába. Viszont egy kávét, bébi tápszert, krémet stb. most is bármikor megrendelhetek csomagautomatába és ezek is FMCG termékek. A csomagautomata helyett hamarabb jöhet ilyen esetekben megoldásként a drive-in: előre megrendelem a termékeket, amiket összekészítenek nekem és csak el kell hoznom azokat, de nem kell bemennem a boltba összeválogatni, megvásárolni az árukat.

– Ha jól tudom a cseheknél mintegy háromszorosa a magyarnak az e-kereskedelmi forgalom és a konzervatív lengyeleknél is bő kétszeres. Miért nem érjük utol a vezető régiós országokat?
– A hazai e-kiskereskedelem folyamatosan bővülő tendenciát mutat. Nem csak az e-kiskereskedelmi forgalom nő évről-évre, hanem az online vásárlók száma is. Emellett a vásárlás gyakorisága és az átlagos vásárlási érték is egyre magasabb. Magyarországon körülbelül 4,6 millió online vásárló van az eNET 2017. májusi mérése alapján, míg Lengyelországban 27,9 millió (e-Commerce Poland, 2017. április) és Csehországban legalább 6 millió (APEK, 2015). Innen nézve logikus, hogy eltérő a forgalom is, szóval van hová fejlődnünk. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezekben az országokban nincs olyan átfogó és hiteles mérés, ami a magyarral összevethető módon, egyetlen számba aggregálná a piacméretet. Így nem tudni, hogy pontosan hányszorosa is ez a két piac a magyarnak, talán túlzóak is ezek a számok. Jelenleg is dolgozunk azonban a cseh és lengyel piac magyar módszer szerinti mérésén.

– Merre tart az FMCG és a nem FMCG e-kereskedelem?
– Továbbra is a piac bővülésére lehet számítani – a teljes piacot és az FMCG-t tekintve egyaránt. Az FMCG szektorban pedig további szereplők belépésére számíthatunk – erről mindig hallani iparági pletykákat. Az igazán nagyok, akik még nem léptek be, nem sokáig engedhetik még meg maguknak, hogy nincsenek jelen az online térben.

– Hol lehetnek Ön szerint még nagyobb piaci rések, üzleti lehetőségek az e-kereskedelemben?
– Több területen is. Egyrészt a logisztikában és a fizetésben látni igazán a hazai e-kiskereskedelem fejlődési potenciálját. Több nagy cég is kísérletezik a napon belüli kiszállítással, vagy a kiszállítási idő órákra való leszorításával. És ma már például egyre több futárnál lehet kártyával is fizetni, ami pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Ami a szegmenseket illeti, még a legnagyobbak, mint a szórakoztató elektronika, vagy a könyv is tudnak nőni. Amíg 5,2% a teljes kiskereskedelem forgalmán belül az online aránya, addig mindenhol lehet nőni. De persze egyes szegmensek a piacot messze felülmúló módon tudnak növekedni, pár éve ilyen volt a ruházat, mostanság ilyen az FMCG és kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a következő 2-3 év a többi szegmensben.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...