Hatalmas öngólt lőttek a magyar vállalkozások

Hatalmas öngólt lőttek a magyar vállalkozások
Tableten is aláírható lenne az M30-as nyomtatvány: 4 millió oldalnyi papírt spórolnánk.

A KSH adatai szerint decemberben közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon. Figyelembe véve, hogy a döntő többség alkalmazásban álló munkavállaló, közel ugyanennyi M30-as nyomtatványt kell aláírnia a cégvezetőknek január végéig. Mindez már egy közepes cégnél is érezhető mennyiségű adminisztrációval jár. „Az űrlapokat ki kell nyomtatni, a cégvezetőnek alá kell írnia, le kell bélyegezni, majd a munkavállalónak aláírásával kell igazolnia az átvételt. A legtöbb vállalatnál papíron zajlik ez a folyamat, pedig ez nem szükségszerű. Amennyiben a cégvezető elektronikusan írná alá az M30-as nyomtatványokat, néhány kattintással, tömegesen digitálisan hitelesíthetné azokat, a munkavállalók pedig akár egy tableten aláírva ellenjegyezhetnék a saját példányukat.” – mondta el Füzesi Csaba az elektronikus alárással és hitelesítéssel foglalkozó NETLOCK termékfejlesztési vezetője. A NETLOCK becslései szerint a céges dokumentumállomány digitalizálása 10 milliós extra megtakarítást jelenthet egy közepes méretű vállalat számára éves szinten, országosan pedig akár 100 milliárddal több maradhatna a vállalati szféránál.

NAV által elfogadott, az unió minden országában érvényes, és segít megfelelni a GDPR-nek

Az elektronikusan aláírt dokumentumok ugyanolyan jogi bizonyító erővel bírnak, mintha papíron, tollal írtunk volna alá. Akár a NAV, akár más hivatal által elfogadottak, sőt az Európai Unió minden országában is érvényesek. A digitális okmánykezelés nem csupán olcsóbbá és gyorsabbá teszi a folyamatokat, de a májustól hatályba lépő új uniós adatvédelmi törvénynek (GDPR) való megfelelésben is segít. Ugyanis a GDPR előírja, hogy “a cég alkalmazottai csak a számukra szükséges adatokhoz kell hozzáférjenek”. Könnyen belátható, hogy érdemes a digitalizáció felé fordulni, hiszen az adatok szabályozott kezelése papírdokumentumok esetén nehezebben, míg digitális környezetben könnyebben kontrollálható (pl. szervereken, fájlokhoz való hozzáférési jogosultságok szabályozásával; dokumentumok jelszavas levédésével).

Miért nem terjedt el eddig szélesebb körben az e-aláírás?

Noha az e-aláírás számos ponton hozhat javulást az üzletmenetben, napi szintű használata még kevésbé elterjedt, melynek kényelmi okai is voltak idáig. „Klasszikus módon az elektronikus aláírás létrehozásához egy chipkártyára és egy számítógéphez csatlakoztatott kártyaolvasóra volt szükség, ez némiképp körülményessé tette a folyamatot. Azonban az e-aláírásosok legújabb generációja rendkívül egyszerű és kényelmes, hiszen az interneten keresztül egy webes keretrendszerbe belépve is aláírhatunk elektronikusan. Ehhez pedig nincs szükség kártyára vagy kártyaolvasóra csupán egy laptopra, okostelefonra.” – magyarázza Füzesi Csaba. Bár a technológia ma már egyáltalán nem luxus – havi néhány ezer forintos előfizetési díjért kiváltható – sok még a tévhit a témában. „Tévedés, hogy egy papíron aláírt, majd beszkennelt dokumentum automatikusan jogi bizonyító erővel bír, hiszen egy ilyen anyagon minimális informatikai ismeretekkel bárki képes hamis aláírást létrehozni egy rajzolóprogram segítségével. Ezzel szemben az elektronikus aláírás lényegében egy titkosított digitális pecsét, amely bekerül a digitális dokumentum kódsorába, és meggátolja, hogy a fájlban bármilyen módosítás történjen. Amennyiben valaki mégis módosítja a fájlt, az elektronikus aláírás azonnal érvénytelenné válik.” – összegzi Füzesi Csaba, hozzátéve, hogy az elektronikus aláírások titkosítását a mai kor tudása szerint lehetetlen feltörni vagy hamisítani.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!