Együtt reggelizett hat hazai óriás

Együtt reggelizett hat hazai óriás
Ma már szinte nincs is olyan sikeres nagyvállalat, amely ne akarna ügyfeleinek, dolgozóinak is fenntartható értékeket adni. Sőt, a legtöbbször a fenntarthatóság már nem egy különálló célrendszer, hanem szervesen beépül a mindennapi működésbe, üzleti gondolkodásba is – derült ki a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlatokról szóló üzleti reggelijén. Ez különösen fontos most, hiszen olyan gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokkal kell szembesülnünk, amelyek meghatározzák a hétköznapjainkat, valós kockázatot, de egyben üzleti lehetőségeket is jelentenek a vállalatoknak.

A Global Fortune 250 vállalatok 90-95 százaléka az elmúlt 10 évben folyamatosan készít nem pénzügyi jelentést teljesítményéről, miközben Kelet-Európában csak a vállalatok 65 százaléka – olvasható a KPMG 2017-es Fenntarthatósági Jelentésében. Gyakori, hogy a vállalatok az éves pénzügyi jelentésükbe integrálják a nem pénzügyi teljesítményük bemutatását is (78%), bár ezt jellemzően a helyi szabályozás kényszeríti ki a vállalatokból. A jelentések fő célja a bizalomépítés, ezért a globális vállalatok kétharmada külső, független szereplővel is igazolja a jelentések tartalmának megbízhatóságát.

Halott jegesmedvék és rabszolgaság

A KPMG az idei fenntarthatósági kutatásában kiemelten foglalkozott az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) integrációjával, a klímaváltozás, valamint az emberi jogok megjelenésével. A leggyakrabban hivatkozott célok között az éghajlatváltozás elleni fellépés, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az egészség és jólét, valamint a felelős fogyasztás és termelés szerepelnek. A célok integrálása szempontjából a cégek érettsége azonban még nagyon különböző: míg a célok megértésében és a rangsorolásában már a kutatásban résztvevők körülbelül 80 százaléka elért valamilyen eredményt, addig a teljesítmény mérésében több mint a vállalatok fele még a startvonalon áll.

Nem üzleti célok

Az üzleti reggeli keretén belül egy panelbeszélgetésben Joerg Bauer, a GE elnöke, ifj. Chickán Attila, az Alteo Group elnöke, Jancsár Gergely, a MOL Group Fenntartható fejlődés programjának vezetője, Klement Tibor, a Borsodchem HSE igazgatója, Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója és Ságodi Attila, a KPMG tanácsadói részlegért felelős partnere vitatta meg, hogyan épülhetnek be a vállalatok mindennapi működésébe a nem üzleti célok. A beszélgetésben a magyarországi fenntarthatósági jelentéskészítés és az ENSZ SDG-k összekapcsolásának gyakorlatáról és egyéni fejlődési útjairól is hallhattak a résztvevők.

Pozitív jelenség

Joerg Bauer, a GE Hungary elnöke a fenntarthatósági jelentési gyakorlatok témában az üzleti reggelin elmondta, hogy a GE-nél a fenntarthatóság nem egy csak egy önmagáért való kezdeményezés, hanem a dolgozókra, környezetre és folyamatokra gyakorolt hatása miatt az üzleti, pénzügyi eredményekben is egyértelműen pozitív jelenség. A nemi egyenlőség, diverzitás, egészségmegőrzés és minőségi oktatás témában indított programjaik egyértelműen javítják a dolgozói elköteleződést, segítik a toborzást.

Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója is egyetértett azzal, hogy a gazdasági fejlődés mellett fontos az ENSZ fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljesülése – ezzel támogatva a hosszú távú értékteremtést. „Ez nem egy kötelező feladat, a fenntarthatóság nem pénzügyi cél, de közben nagyon sok ember dolgozik azért éppen nálunk, mert jót teszünk, jó ügyekért teszünk. A telekommunikáció ráadásul önmagában is segíti a fenntarthatóságot. A Magyar Telekom szerencsés helyzetben volt abból a szempontból, hogy amikor az ENSZ fenntartható fejlődés céljai megfogalmazódtak, mi már dolgoztunk a negyedik, 2020-ig tartó fenntarthatósági stratégiánkon."

Célok

A fenntartható szolgáltatások és működés tekintetében minden vállalat nagyon különböző utat jár be, nincs egy univerzálisan követhető recept. Nagyon fontos a célok és eredmények folyamatos elemzése, a tervezés, az új rendszerek megvalósítása. Ezzel azonban nem ér véget a folyamat: a bevezetett változtatásokat vissza kell követni, megbizonyosodni a megfelelő minőségről és értékelni az eredményeket, majd újrakezdeni a körfolyamatot. A KPMG ebben tud hatékony segítséget nyújtani.

Hitelesség

Ságodi Attila, a KPMG tanácsadói részlegéért felelős partnere elmondta: „Ügyfeleinket a legkülönbözőbb iparágakban segítjük fenntarthatósági céljaik elérésében, stratégiájuk fejlesztésében, GRI Standard szerinti jelentésük elkészítésében, működésük vagy értékláncuk fenntarthatósági szempontú átvilágításában - mindezt egy hiteles tanúsítási folyamat keretében, ami segíti a helyi szintű érintettek bizalmának további erősítését.”

Háttérinformáció:

A KPMG 1993 óta vizsgálja a vezető vállalatok fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlatát. Az idei felmérés összesen 4900 vállalat tevékenységét vizsgálta meg azzal kapcsolatban, hogyan képzelik el a sikeres jövőt a pénzügyi eredményeken túl. A KPMG számára a legrelevánsabb fenntartható fejlődési célok az alapműködésüknek, az etikus üzleti magatartásuknak, szerteágazó szolgáltatási portfolióiknak és befektetési programjaiknak köszönhetően: a tisztességes munka és gazdasági növekedés, a béke, igazság és erős intézmények, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a megfizethető és tiszta energia, az ipar, innováció és technológia, az egészség és jólét és az egyenlőtlenségek csökkentése.

A KPMG: The Road Ahead - Fenntarthatósági Kutatási Jelentés 2017 teljes egészében letölthető és megismerhető a KPMG weboldalán a http://kpmg.com/crreporting címen.

Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok (SDG) iparági mátrixa pedig az ENSZ weboldalán ezen a linken található meg.

A beszélgetés november 30-án zajlott.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!