Noha elég jól pörög a piac, azért a legnagyobb kihívás és kérdés mégis csak az a hazai internetes kiskereskedelem számára az, hogy az innen szállító cégek mekkora volumenben adnak el a környező országokban, illetve hogy a határon túlról Magyarországot megcélzó vállalkozások milyen sikereket érnek el a honi placcon. Egyébként – ahogy korábban írtuk – a hazai online kiskereskedelem az idei első félévet 18 százalékos bővüléssel zárta az előző évek trendjéhez igazodva. A teljes szektor forgalma 2016 második negyedévében 15 milliárd forinttal és mintegy harmadával több tranzakciós eredménnyel múlta felül az első negyedév teljesítményét. Ezzel az első félévben közel 131 milliárd forintos forgalmat érve el.

Sokan vannak, csinos summát költenek
A számok impozánsak, hiszen mindegy 4,2 millió rendszeres online vásárlóról van szó, miközben közel kétmillió felhasználó külföldről is vásárol. Ez a rendszeresen internetezők egyharmada, akik csinos összegeket költenek el külföldi webshopokban – hívta föl a figyelmet Kis Gergely az Internet Hungary konferencia első napján Siófokon. Az eNET kutatója további gyors növekedésre számít s nem lát lényeges eltérést a felhasználók között abban, hogy milyen gyakorisággal vásárolnak hazai vagy külföldi e-portálokon. Ráadásul – egyelőre még pontosan fel nem fedett okok miatt – a webáruházak egyharmadához érkeznek külföldi megrendelések, „egyre több olyan ország van, amelyik vonzónak találja a magyar piacot”. Persze a befutó rendelések nem kínai eredetűek, jellemzően a környező országok polgárai aktívak a hazai piacon is.

Kis Gergely

A legjellemzőbb termékkategóriák a

• drogéria

• élelmiszter

• egészség-wellness

• sportszer

• és ruházat,

e területeken figyelhető meg az átlagnál jelentősebb bővülés. A szakember szerint a hazai online kiskereskedelmi piac exponenciális növekedés mentén halad, a hazai kisker-szektorból egyre nagyobb szeletet hasítva ki. Csak a szórakoztató elektronika 20 százalék felett van a teljes online értékesítésen belül.

Kütyük 11 milliárdért
Ismert, hogy a termékkategóriák tekintetében a szórakoztató elektronika termékkör generálta 2016 a második negyedévének legnagyobb bevételét – körülbelül 11 milliárd forintról van szó – ami közel 46 százalékos bővülést jelent 2015 második negyedévének forgalmához képest. A nagyobb értékű műszaki cikkek iránti megnövekedett kereslet hatással volt az átlagos kosárértékre is, mely a nyár elején megközelítette a 11 200 Ft-ot, szemben a 2015 nyár elején elért 10 000 forintos átlaggal.

A kutató jelezte: a nemzetközi küldemények darabszáma 5, míg értékét tekintve 12 százalékkal nőtt és még nincs vége a történetnek. Emellett magyarországi központokkal működő webáruházak 28 százaléka gondolkodik külföldi terjeszkedésben, ami mindenképpen jót tesz a hazai gazdaságnak az erősödő magyar cégek által. A nagyobb vállalkozások pedig amellett, hogy külföldre kacsintgatnak, egyre inkább figyelnek befelé is, mivel a nemzetközi szereplők igen látványosan mozognak.

Kína a király
De ha e-kereskedelem, akkor idézzük meg Weiler Pétert is, aki egy saját online rendelésén keresztül mutatta meg, hogy gyakorlatilag fillérekért lehet szinte bármilyen terméket megrendelni a világ másik végéről. Az online szakértő a teljesen megtelt előadóteremben derültséget kiváltva mutatta meg az extrém melltartót és főzőkötényt, illetve a ránehezedő súly esetén hangokat kiadó, khm, kispárnát is. E termékek szuper olcsón érkeztek meg Kínából, amely ország egy „valódi e-kereskedelmi nagyhatalom”. Ennek oka többek között, hogy a kínai felhasználók az európaiakkal ellentétben nagyon aktívak, 50 százalékuk online is rendel lokálisan, míg az öreg kontinensen ez az arány csak 29 százalék körül mozog. Hatalmas áru- és pénzmozgásról van szó, aminek komoly hatása van az offline kereskedelemre is olyannyira, hogy a várostervezőknek és építészeknek pár év múlva el kell gondolkodniuk azon, hogy mihez kezdjenek az elhalt belvárosokkal, ahol az előrejelzések szerint 30 százalékkal zuhan majd a vásárolói forgalom.

Weiler Péter

De maradjunk még egy kicsit a számoknál. Az Alibaba 80 százalékos részesedéssel olyan erővel van jelen a kínai gazdaságban, hogy azt nagyon nehéz lenne „befognia” bárkinek is. Az úgynevezett singles day – ez egyfajta ellen Valentin nap – alkalmával 9 milliárd dolláros forgalmat húztak be, de emellett a tévé- és a banki szolgáltatások piacán is aktívak.

Aranynégyes
És ugye egyáltalán nem mellékes, hogy mindez miképpen hat a hazai piacra. Természetesen folyamatos a nyomulás, s a honi szereplők abban reménykedhetnek, hogy bizonyos gátak megvédik őket, így a

• lojalitás: a magyar vevő lojális és az is marad a magyar áruházhoz, főleg, ha nem verik át

• bizalom: ezt sosem szabad elveszíteni, fontos, hogy a felhasználó higgyen a cégben és a szolgáltásaiban

• fókuszálás: minél jobban le kell szűkíteni a kategóriákat

• lokalitás: a magyar felhasználók 60 százaléka él az utánvét lehetőségével

kulcsfontosságú lehet a piaci pozíciók megőrzéséhez.

Nem a profit az isten?
Viszont nagyon érdekes, hogy vannak olyan szereplői is a piacnak, amelyek képesek nemet mondani a profitra – sőt, akár a gigantikus profitra is. Weiler Péter megemlít egy amerikai sportszereket forgalmazó céget, amely a fekete pénteknek nevezett vásárlási őrület idején bezár és az internetes megrendeléseket sem teljesíti. A szövetkezeti rendszerben működő vállalat szerint e napon mindenki menjen inkább sportolni.

Ez ugyebár – tehetnénk hozzá – tényleg nem rossz ötlet.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!