Az Instagramtól a Zing Burgerig

Az Instagramtól a Zing Burgerig
Újra szinte mindenki eljött a szakmában a február végi Evolution konferenciára, melyen nem csak a szokásos óriási network-lehetőség, hanem a számolatlan előadás is hatalmas fegyvertényt jelentett. Most felvillantunk néhány érdekes trendet, tendenciát az Instagramtól az e-kereskedelem trendjein át egészen a Zing Burger sztorijáig.

Az évről-évre, miden tavasszal megrendezett Evolution konferenciáknak több igazán különleges előnye van. A legfontosabb talán az, hogy „mindenki, aki él és mozog a szakmában” eljön rá. Mivel fővárosi helyszínen van és egy-egy napig tart, sok olyan arc is feltűnik, aki egyébként az ottalvós találkozókra ritkábban szokott ellátogatni.

A Csermely Ákos konferenciáin megszokott minőségi tartalom mellett a mennyiség is rendben van, mondhatjuk úgy is, hogy az előadás-dömping itt is garantált volt. Aki üzletével a digitális világhoz kapcsolódik, illetve az e-kereskedelem, az online marketing vagy a média bármely területén dolgozik, annak itt a helye.

Mert közel sem csak az említett netwörkölést lehet itt elsőrangú módon megejteni, hanem e két nap alatt annyi információt lehet összegyűjteni, mint egyébként az ember a cégnél csak hosszú hónapok alatt szokott. Legyen szó akár a folyosókon, akár a termekben elhangzottakról – és, mint jól tudjuk, az információ a modern gazdaság olaja.

És, hogy mi mindent tudhattunk meg egy „Evo-konfon”? Még az előadók és az előadások felsorolása is túlnőne e cikk keretein, így inkább felvillantunk pár érdekességet, amit a XIII. kerületi Park Inn szállóban hallottunk.

Insta-trükkök

A szakmában mozgó ember például azt gondolná, hogy az Instagramról, a Facebookot szinte lenyomó népszerűségű platformról neki már nem nagyon lehet újat mondani, hiszen a dolog már jó ideje a „falból is folyik”. Csakhogy az Evolution konferencián nem feltétlenül akadémikusok, elméleti emberek beszélnek, hanem gyakorlati, hús-vér Insta sztárokkal is lehet találkozni, akik beszélnek e közösségi képvilág rejtelmeiről, arról az „utazásról” például, ami a márkákat és a fogyasztókat sikerrel összeköti.

Sokat lehetett például tanulni a csinos influencertől, Sydney van den Boschtól, akinek 92 ezer feletti követője van, és igen tudatosan építi, illetve használja promócióra az Instagram platformját. Az persze nem hiszem, hogy meglepte a szakembereket, hogy a cuki kutyás vagy az édibédi gyerekes képek pörögnek a legjobban, az viszont annál inkább érdekes, hogy a legjobban eltalált képes bejegyzéseknek is csúcson 20 százalék körüli lehet a megtekintése. Illetve, hogy a követőbázisok minősége bizony influencer és influencer közt rendkívül eltérő lehet.

A legfontosabb ez utóbbi esetben az aktív követők száma, ez Sydney van den Bosch esetén 67 ezer fő a 92 ezerből. Az Insta-sztár pedig három olyan webes mérőeszközt is ajánlott a szakmabelieknek, amellyel az Insta profilok minősége megtudható, hasonlóan mondjuk egy Google Analytics oldalhoz.

Insta követőbázisok elemzésére tehát a hypeauditor.com, az igaudit.gom és a socialbakers.com használható a legjobban, Sydney személyes kedvence ezek közül a második. És, hogy mire jók ezek? Például pontosan látni, hogy az adott celebritást hányan követik saját hazájából, és hányan valami olcsó ázsiai országból, ahonnan fillérekért lehet követőket vásárolni...

Személytelen helyett személyesebb e-kereskedelem szükséges

Talán egy kicsit az e-kereskedelem is olyan mint a foci, amihez mindenki ért. Sok kereskedő csak az árakra, a SEO-ra, vagy a webáruház dizájnjára, esetleg a választékra, a gyors kiszolgálásra figyel. Sok ezer hazai és tucatnyi nagy külföldi webbolt árnyékában azonban mindez már egyáltalán nem elég, derült ki egy vitából, amelyet Balla Ákos, a Balla Ingatlan és a Balla Utazás cégek alapítója vezetett fel. Az ezt követő fórumbeszélgetésen azután rengeteg fontos gondolat hangzott el arról, merre is megy ma az e-kereskedelem világa, illetve melyek azok a tényezők, amelyekre leginkább oda kell figyelnie a területtel foglalkozóknak.

A teljessé igénye nélkül érdemes kiemelni az összefoglaló néven leginkább felhasználói élményként, vásárlási élményként megfogható kérdéskört. A kerekasztal résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy manapság ez az a terület, amelyre a legnagyobb hangsúlyt érdemes helyezni – már csak azért is, mert a legtöbb jelenlévő webáruház tulajdonost és vezetőt ez tette a legjobbak közé tartozóvá az elmúlt egy-két évtizedben.

Az egyik ilyen kulcs-gondolat az utánkövetés a vásárlás befejeztével. Ez az a lépés, amit rengetegen megspórolnak, még olyan értékes cikkek eladását követően is, mint az autók vagy az ingatlanok. Még leginkább a banki termékek kapcsán találkozni egy-egy telefonos vagy online kérdéssel: elégedett vagy-e a megvásárolt termékkel, a kapott szolgáltatással? Őri Gergely, a Játéknet.hu ügyvezetője, aki a Tesco online shop kiépítésén is évekig dolgozott, elmesélte például, hogy a hipermarketnél ő többször kiment a sofőrökkel, akik a házhoz szállítást végezték. Egy-egy terepen töltött fél nap azután hónapokra ellátta őt megoldandó feladatokkal, ami végső soron sokkal jobbá tette a szolgáltatást, azaz összességében az ügyfélélményt. Most a Játéknet-nél a raktárban tölt sok időt, hogy hasonlóan feltérképezze azokat a pontokat, ahol a szolgáltatáson még érdemben lehet javítani. Valahogy azt az állapotot kellene megközelíteni, mint egykor, amikor a sarki fűszeres személyesen ismerte szinte minden vevőjét, akik érezhették a törődést, és ez volt az egyik fő ok, amiért újra és újra ott vásároltak.

Két igazi sikersztori: Zing Burger és Toman Diet

Azt szeretjük még nagyon, legalábbis én személyesen azt kedvelem az Evolution, vagy akár a Media Hungary és Internet Hungary konferenciákon, hogy hús-vér cégvezetők – kis túlzással a business-világ celebjei – életszagú történetekkel mesélik el saját tapasztalataikat. Ez pedig nem csak rendkívül tanulságos és hasznos, de egyben inspiráló és szórakoztató is. Írásban nem is könnyű visszaadni, de pár gondolattal azért igyekszem.

Személyesen nem ismertem még a Toman Diet márkát, ami onnan indult, hogy az attraktív Tomán Szabina szülés utáni pluszkilóit próbálta ledobni, így talált rá a fehérjediétára. Jelenleg közel két tucat franchise üzletben, köztük már Bukarestben is, kínálja nem csak gyönyörűen csomagolt fogyókúrás élelmiszereit, hanem az ezekhez járó, a hatalmas konkurenciától őt megkülönböztető személyes tanácsadást is. (Lippai Roland Tomán Szabinával készült interjúját az alábbi linken olvashatják!)

A Zing Burgert magát be sem kell mutatni, de az alapítója sem kevéssé érdekes személyiség: Susánszky Ádám a nagyra növekvő cégében tapasztalt kihívásokról beszélt. Az egyik téma a dolgozók motiválása volt, ahol ő a Zappos.com online cipő- és divatáru boltot hozta, amely minden olyan kollégának kétezer dollárt ajánlott fel, aki a kiválasztást követően mégsem kívánt a Zappos-nál dolgozni. E fura fordított-motiváció bevezetésén ők is gondolkodtak, ám végül egy ennél „finomabb” módszer mellett döntöttek.

Jelentős probléma volt ugyanis a cégnél, hogy a kollégák, a futárok egy része egy-egy átbulizott nap után egyszerűen nem jelent meg a munkát felvenni másnap  reggel. A szokásos orvosi igazolásos módszer sem vált be, hiszen, mint Susánszky Ádám mondta, ki az aki nem tud manapság orvosi igazolást szerezni... E helyett bevezették azt, hogy egy évben bárki indoklás nélkül, három alkalommal nem kell bejöjjön dolgozni, ha időben értesíti erről felettesét. A rendszer óriási eredményeket hozott, és dolgozó és munkaadó sem „szédítik egymást” azóta az ál-orvosi igazolásokkal.

A másik Zing-es történet szintén egy fordított vezetési tanács volt. Susánszky Ádám szerint ugyanis döntéseik során nem az igenek, hanem a nemek határozták meg azt, hogy a cégük merre fejlődött. A pozitív döntéseket, vagy akár az előre menekülést ugyanis a legtöbb cégvezető jól csinálja. A nagy kérdés, hogy milyen lehetőségekre, kihívásokra mondunk nemet – ezt ugyanis mindig nehezebb. Az ő esetükben ezek a „nem” válaszok tették azzá a céget, amivé mára vált!

(A képet a Zing Burger honlapjáról kölcsönöztük)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...